2008. március 13., csütörtök

Teotihuacan, Mexico

Teotihuacán a romváros azték neve, amelynek jelentése „Az istenek helye”, „A hely, ahol az emberek istenekké válnak”. És valóban van ebben a grandiózus helyben egyfajta atmoszféra, ami felemeli az embert egy kicsit az istenek világába..No meg persze a rengeteg lépcsőmászás utáni kellemes fáradtság, s az elégedettség, mikor a szédítő mélységbe lenézel, fejed az eget érinti, de a lábad még a földön..
A legenda szerint itt gyűltek össze az istenek, hogy tanácsaikkal segítsék a város megalapítását. Nem az aztékok építették, de szent helyként tisztelték.
A település építése i. e. 300-ban kezdődött. A város 150 és 750 között virágzott. A világ egyik legnagyobb városa volt, kb. 200 ezer ember élt itt.
650 után a város hanyatlásnak indult, sikere és gazdagsága végetért. 750-ben valószínűleg a toltékok feldúlták és kifosztották. A város ezt követően leégett, lakói elhagyták.
A város alaprajza egy négyzetes háló, amely egy széles főutca, a „Holtak útja” köré szerveződött.(a képeken jól látható) Érdekes, hogy régen ezen az úton meneteltek a szakrális szertartásokra készülő papok, emberáldozatok..ma pedig zsibvásár van itt, kattogó fényképezőgépekkel felszerelt turisták..
Az út Quetzalcoatl templomától az utca északi végében található Hold-piramisig vezet. Az utcában – a központi sétány szomszédságában – található a Nap-piramis is. Az utat az aztékok a romok maradványaiból alakították ki.
A „Holtak útja” mentén 75 templom romja sorakozik, amelyeknek képein későbbi civilizációk istenei láthatóak (Chalchiuhtlicue – Vízistennő, Tláloc – Esőisten, Quetzalcóatl – Tollas Kígyó). Az egyik képen Queztalpapalotl temploma látható, melyen nyomokban megfigyelhető még a bíborvörös festék- ilyen színűek voltak valaha a piramisok, templomok is, valamit a gazdag faragások, és egyik-másik helyen megmaradt néhány obszidián, mellyek gazdagon díszítették szentélyeiket. Még így, romjaiban is lenyűgözőek.
A Nap-piramis a világ harmadik legnagyobb piramisa, Teotihuacán legnagyobb, legrégibb épülete. A régészek a piramisban egy 100 m hosszú alagutat fedeztek fel, amit az aztékok szentélyként használtak.
Érdekes, mennyire megfigyelhető, hogy a Hold-piramis a kisebb, nőiesebb, a Nap pedig robusztus, komor, férfias, hegyes.
Anna (akkor) két és fél éves kora ellenére a világ harmadik legnagyobb piramisát "lazán" megmászta, majd kétszer a Holdat, míg mi, felnőttek a tüdőnket köptük ki, kis túlzással. Édes volt, a piramis tetején közölte velünk, hogy "Rendben! Ugorjunk le!"
Mindenesetre valami édes nyugalom szállja meg itt az embert, a világ egyik tetején.. Lent marad a Föld, a gondok, a kicsiségek, fent az Ember..
Legalább ugyanennyire érdekes, csak persze kevésbé grandiózus a lakónegyed, mely több rétegből áll, hatalmas. Ott sétálva Tláloc Esőisten épp nem siratta Mexikót, így képünk nincs, de élmény annál több.
Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt:)

Nincsenek megjegyzések: