Indiánok és boldogság

"Mennyire vagyok boldog?

Számunkra ez a legfontosabb kérdés az életben.

Egy indiánnak nem attól függ a boldogsága, mennyit keres vagy milyen társadalmi funkcióban van, hanem egyes-egyedül attól, hogy milyen boldognak érzi magát."

Beryl Bue Spruce, Pueblo indián asszony

Nos, akkor, a szellemi fejlődés felé haladt ez az ország, amikor leigázta az "egyszerű" embereket, és épített ide felhőkarcolót, s vált a világ vezető nagyhatalmává? Nem veszítették el az emberek a pénz utáni őrült hajszában az egyszerű dolgok szeretetét, és annak képességét, hogy a külső, tárgyi valóságtól függetlenítve értékelni tudják saját, belső állapotukat, megélni, érezni, átélni TUDJANAK, csak úgy, ösztönösen, nem a modern pszichológia tanácsait követve?
Hogy a lelkük hangjait ne nyomják el elektromos ketyerék zajával, kipufogó durrogásával, dübörgő zenével, és még sorolhatnám az önámítás eszközeit?
..és mindez túlmutat Amerikán..
De nem elmélkedem tovább, leég az ebéd:-))..Vissza a valóságba, indián testvéreim:-))..