2007. november 29., csütörtök

Mea culpa

Nem említettem meg az egyik beszámolómban-Beáékon kívül- sok embert, aki itt él, részese az életünknek és szeretem őket...Andiékat plédául..Családilag is, és egyedül is..sok mindent megéltünk már együtt, főleg a szülésemet, ami otthon zajlott, és Andi hamarabb ért ide, mint a bábák..:-)
És Kingáékat, akik ideérkezésük óta állandóan gyarapodnak:-)))..Babaeső itt, babaeső ott..
Őket, mindannyiukat tényleg nagyon szeretem!!!
És mindenki mást is, aki itt él, "Újkingáékat", Balázsékat, a lista most itt megakad, mert sokan nem vagyunk, és vannak, akiket nem ismerek, de kedvelek, szóval...tényleg jó, hogy vagytok!!!
NEM SZÁNDÉKOSAN HAGYOK KI VALAKIT, csak egyszerűen a magam szubjektív szemüvege néha itt, néha ott torzít, felületes vagyok és szeleburdi.
És már több visszajelzést kaptam, hogy.."engem meg sem említettél.." DE!
:)

Halloween


Halloween


Ha egy kicsit visszamegyünk a történelembe, akkor All Hallows Eve, azaz Mindenszentek ünnepéről van szó, melyet az ősi kelta, driuda papok ünnepeltek először, ír és skót vidéken. Nyilván a bevándorlók honosították meg itt ezt az ünnepet. Az ősi ünnep egyébként egyszerre tiszteleg a Napisten,vagyis az Élet és a Holtak Ura előtt. Én a lényegét leginkább abban érzem, hogy nem a halál múlandósága felett meditálnak, hanem az életbe vetett hitük az erősebb. Egyébként Indiában a holtak ünnepe szintén ilyen, megemlékeznek a halálról is, ám leginkább a feltámadást és az újjászületést ünneplik.
Optimista hozáállás...szemben a sírós Halottak Napjával.
Az amerikaiak életszeretete egyébként határtalan, a Halottak Napja náluk az egyik legnagyobb buli az évben. Elképesztő módon kidekorálják a házaikat, világító, ijesztő szellemeket, boszorkányokat, sírköveket aggatnak mindenhová, vannak, akik szabad bejárást adnak a házukba, amit hasonló módon díszítenek fel. Szokás ilyenkor beöltözni mindenféle kosztümbe, a nyerő természetesen a minél gusztustalanabbul kidekorált, véres, lerohadt arcú, groteszk, torz alak. Vannak, akik Halloween-party-t adnak, vagy Hounted House-t csinálnak, azaz kísértetházat, minél ijesztőbb effektekkel. Közel a lakóparkunkhoz egy családi ház kertjében láttunk egy ilyet.
A gyerekeknek hatalmas élmény, mivel Halloween estéjén kosztümbe öltözve kopogtatnak az ajtókon, és "Trick or treat" felkiáltásukra csokit, édességet kapnak. Mi több zsákkal szereztünk be a fogmanók örömére. Szerintem ennek a szokásnak az eredete arra az ősi áldozatbemutatásra vezethető vissza, amikor a Holtak szellemét ajándékokkal halmozták el a hosszú élet reményében. (szó szerint egyébként a felhívás azt jelenti, adj finomságot, vagy megtréfállak/megijesztelek)
Az egyik legnagyobb szimbóluma az ünnepnek a kivájt tök, vagyis a Jack-lámpás. Célja, hogy elijessze az ártó démonokat, és a hazatérő lelkeknek utat mutasson hazafelé.
A másik kedvenc halálünnepem a mexikói Dia del los muertos- még ennél is vidámabb...cukorkából készült halálfejeket esznek, virággal, zenével, fesztivállal ünnepelnek. Minden család kis házi oltárt állít fel a kedves elhunytnak, amely mellett nem sírnak, hanem vigadnak, örömmel emlékeznek rájuk. A temetőbe kimenve gyertyákat, oltárt, ennivalót visznek, nemritkán zenélnek a hozzátartozónak.
Kár, hogy mi csak sírni tudunk ezen az ünnepen, jó érzés, ha a halál is lehet a barátod:-)
Ahogy az indiai mese mondja, mivé lenne a világ a hatalmas halálisten, Jáma nélkül? No igen...ő állít a dolgoknak határt és szabja meg a korlátokat- és tiszteli legjobban az Életet, azzal, hogy elmetszi- hogy más alakban szülessen újjá..
A képen épp sütit sütünk, különböző "ijesztő" alakú linzert készítettünk- cicát, pókot pl.:-)
Volt szellem is..

2007. november 27., kedd




Indul a csapat cukorkát gyűjteni..
Kis ízelítő, milyen elképesztőne ki tudják dekorálni a házakat Halloween éjszakáján.

2007. november 26., hétfő

Ez a világ és benne én,
tükrök itt, tükrök ott,
nézek s ezer arcom visszanéz
s fordul, ha fordulok.

Én vagyok, amit az ezer arc
szétbontott s összekuszált:
a tartalom az én, az egy
s a forma milliárd.

Ezer évig értem dolgozott
a születésem előtt,
s most minden pillanatban én
teremtem újra őt.

És amire nézek, az vagyok:
fű és hajókazán,
és vihar, ha fekete bikák
dübörögnek a menny piacán,

és Kína vagyok, ha eszembe jut
s pilóta a föld felett,
bennem robog a nagy Pacific
és lassú gleccserek

fagynak szemembe, tenyerem
fennsík és kősivatag
s belőlem ballagnak ki a
holdas országutak.

Minden vagyok, semmi se vagyok,
mese és változás:
fölnézek a holdra s az vagyok,
szemfényvesztő varázs,

varázsjáték: játszom veletek,
gazellák, őzikék,
valakit nagyon szeretek
és fáradok...

Ma még...Mert forog a tükör és
még érdekel ez a sok:
nézek s ezer arcom visszanéz
s fordul, ha fordulok...

2007. november 22., csütörtök


A háziállat...

2007. november 20., kedd

Még valami, amit szeretek itt, és ami hiányozni fog. Az állatvilág. Nyáron kolibrit etettünk, lakik egy kis csíkos mókus az erkélyünkön, megszámlálhatatlan madár csicsereg mindenhol.. Állatok mindenhol, megfogható közelségben. Őzikéket szinte állandóan látunk, és volt szerencsénk találkozni már mosómacikkal is. Nagyon aranyosak!!
Egyébként a forró kása kerülgetése zajlik most..állatokról, őszről..szeretem- nem szeretem..
Úgy néz ki, hazamegyünk..
De mikor????:)
Hát ezt nem tudjuk.:)))

2007. november 16., péntek



Van egy kedvenc helyem..egy ír söröző a közelben..Két tipikus életkép innen..Anna kapott egy doboz hajcsatot..hiába akartam meggyőzni, hogy a kevesebb több..neeeeeeeeem..MINDET a hajába kellett tenni,mert "bulizni " mentünk..Épp Barnussal színeznek.
A következő képen Abigél éppen üvölt, szokásához híven, én pedig a söröspoharat emelgetem, egyensúlyozgatom hihetetlen gyakorlatról téve tanúbizonyságot..fél kézben gyerek, másikban Guiness..
Dolce vita..

Színek

Víztükörben


Tavalyi ősz




Két évvel ezelőtti ősz-Anna két éves volt..
Az eddig napsütéses, szépséges indianai indián nyár átalakult fázós, igazi ősszé. A mai délelőtt ugyan még biciklivel száguldottam, de meglehetősen fagyos volt már..Az ősz viszont változatlanul leírhatatlan itt..egyszerűen nem tudok betelni a színekkel..
Ha most megkérdeznétek, hogy mi fog hiányozni majd, ha innen elmegyünk, akkor habozás nélkül azt válaszolom majd, hogy az ősz..ezek a sosem látott vöröses árnyalatok..
(és természetesen a Zionsville Cramery csokifagyija, de psssz! fogyókúrázom...)
Néhány képet felteszek az őszről..és régebbieket is Annáról..meg magunkról..
(nem tudunk egyelőre ugyanis képeket letölteni a gépről, és így még a Halloween-es képekkel is adós vagyok..)

2007. november 14., szerda

Nina Simone- Black is the color

Black is the color of my true love's hair
Black is the color of my love so far
Black is her body so firm and bow
Black is her beauty her soul of gold
I carry my love in my heart everywhere
And no matter where I go she is always there

I remember how she came to me
In a vision of my mind
I remember how she sad to me
Don't ever look behind
She sad look ahead
And I would see
Someone always loving me
Her picture is painted in my memory
Without a color of his back
And no matter where I go
She is always there

2007. november 12., hétfő

Rákérdeztetek többen, akik látták már..:)
Miért töröltem magam az iwiw-ről? Nem igazán publikus, Korok, a Te kérdésedre válaszolva először.
A blog pedig egy családi- baráti olvasztótégely..közeli és távoli barátaim, ismerőseim, családom látogatják, én pedig igyekszem itt kielégíteni a formális hogyvagy-kérdéseket, képeket feltenni magunkról, üzeneteket írni aktuális lelkiállapotomról...van, aki olvas a sorok között, van, aki megnézi a képeket, van, aki jót derül- valahogy úgy, mint az életben a kapcsolataimban. Kinek, kinek a maga mélységében jelen vagyok. Ez a blog egy kicsit én vagyok, nem családi blog, hanem Szegedinoémi, annak, akinek hiányzom..annak, aki itt szeretne velem találkozni..
Hát ennyi..
És majd visszalépek az iwiw-re, mert szeretem:)
De nem most..

2007. november 7., szerda

Arra kérdeztetek rá többen, többször, hogyan is telnek a napjaim..Néhányszor megsértettem már embereket, mert erre nem válaszoltam kielégítően..Ági, Téged például nagyon megbántottalak..
Akkor, levegő be-, kifúj..
No..
Először is..kielégítő éjszakai pihenés után- minimum kétszer, maximum tíz-tizenötször ébreszt fel valamelyik gyerek- felkelünk..Reggeli, olvasás a gyerekeknek, zuhi, öltözés, rajzolás, éneklés, pacizás ide-oda, majd vagy kimegyünk a játszótérre, vagy könyvtárba megyünk, vagy óvodába, vagy a közeli parkba biciklizni. Igen, egyedül.
Mióta viszont itt lakik egy számomra nagyon kedves magyar család, azóta nagyot fordult az életünk, mert van társaságunk és Annának játszótársa..Sajnos, az öröm limitált, mert valamikor haza fognak menni- de azért én folyton reménykedem abban, hogy mégsem:)
Aztán kellő fáradtsági szint után haza, ebédelés, altatás délután- talán lesz belőle valami, talán nem..Többnyire ilyenkor bicóra pattanok, és az utánfutóban alszanak a gyerekek, amíg még szép az idő, én pedig bömbölő Quimby-t vagy Kispált vagy valamit hallgatok..ha pedig egészen mély az álom, akkor hazaosonok, az erkélyre kirakom a bicót, ésssssssssss...ez az én időm..azaz a miénk..ilyenkor van esély az e-mailek írására..(egyéb esetekben valaki ül az ölemben és én fél kézzel gépelek, de ezt nem túlzottan szeretem..a monitor előtt nem akarom legeltetni őket, és én sem tudok koncentrálni)
Aztán délután- szabadidős, kreatívkodós, játszó, túra, séta, olvasás, 100% gyerekprogram..
Majd este hazajön Gábor- ilyenkor egy órát még tekerek egyedül- újabban a hideg miatt már kabátban, de lassan beszorulok a konditerem falai közé.
Majd vacsi, fürdetés, altatás- ésssssssssss este tíz és hajnali kettő között az én kreatív időm..lelki élet címén..olvasok, rajzolok, gondolkodom..ilyenkor lehet azt is..
nagyjából ennyi az a sok semmi, de nagyon mozgalmasan telik. Tulajdonképp minden nap egyforma és mégsem..Rajtam múlik , mit hozok ki a magányból:)
És nagyon, nagyon hálás vagyok most a sorsnak, hogy nyár óta itt élnek Beáék..mert egy érvágástól kíméltek meg vele:)
Húúúúúúúúú, elég részletes volt?

2007. november 3., szombat

Anna új poénja..
Épp a játék mobiltelefonnal játszott..."No, akkor először felhívom anyát, aztán a figyelmet!"- mondta..
Miniatűr Terry Gilliam..:))

2007. november 2., péntek

Pusztai pásztor volt, gyermekkora óta,
Őrizte a falut, ki tudja mióta,
Mikor hamadéve egyszercsak
Mit gondolt és mit nem magába,
Kiment furulyástól nagy Amerikába
Túri Balog János.

Itt maradt mezőstül a falu magára,
De kint, talán már a gép vigyáz a nyájra,
Mert a múlt hetekben a falu nagy ámulatára
Csendesen benyitott a községházára
Túri Balog János.

Nosza, közrefogták, vallatóra vették,
Hej debíz a szavát sem igen vehették.
Annyi kiviláglott, hogy ott sem halt éhen.
Sőt ott is vak legény volt a talpán
Túri Balog János.

Csak később derült ki, lassacskán, magától,
Hogy mi hozta vissza nagy Amerikából.
Mert az ebadtát is! A csillagos égen
A Göncöl szekerét hiába kereste
Túri Balog János.

A Göncöl szekerét, a Fiastyúkunkat,
S a többi drága magyar csillagunkat,
Hosszú éjszakákon, a könnyein át is,
Sehol sem találta.
Ezért jött hát vissza szép Magyarországra
Túri Balog János.