Irokéz teremtéstörténet

Ezt a történetet egy irokéz asszony adta nekem, élvezzétek, olvassátok!(bocs, ha a fordítás nem elég élvezhető)

Régesrég, amikor még nem éltek emberek, az Égi Világban az Égi Emberek éltek. Ebben az időben még nem volt nap, minden fény annak a hatalmas égi fának a fehér szirmaiból áradt, amely az Égi Emberek Vezérének háza előtt állt. Az Égi Vezér egy fiatal asszonyt vett feleségül. Az Égi Asszony nemsokára várandós lett egy kisgyermekkel.
Az Égi Világban azonban élt egy bosszantó, ármányos lény is, a Tűzsárkány, aki mindig igyekezett álhíreket terjeszteni a birodalomban. Most sem tett másként, az Égi Vezér fülébe azt duruzsolta, hogy a gyermek, mellyel az Égi Asszony viselős, nem az övé. Az Égi Vezér hatalmas haragjában és féltékenységében gyökerestül kitépte a fát háza elől, és beledobta a feleségét abba a hatalmas lyukba, amely a fa kitépett gyökere után keletkezett.
Az Égi Asszony elkezdett zuhanni a hatalmas, végtelen, sötét vizek felé. A madarak megszánták, és utánarepültek, gyengéden segítették, lassították a zuhanást. A víz állatai eközben összegyűltek, és igyekeztek földet teremteni a fogadására. A teknős azt ígérte, hogy erős hátán megtartja a keletkező világot. A tengeri állatok a víz alá merültek tápláló földért. A pézsmapatkány bukott fel először, szája tele volt földdel, és a Teknős hátára helyezte azt. Az egykori Égi Fa világító szirmai átsütöttek a hatalmas lyukon át, ahol egykor állott, és ez lett a Nap. Mire az Égi Asszony földet ért, már minden készen állt a fogadására, a fű kisarjadt a teknős hátán, a fák elkezdtek növekedni.
Az Égi Asszony egy leányt szült. Amikor a lány asszonnyá érett, viselős lett. Senki sem tudja, ki volt az apa, a Teknős-e, vagy a Nyugati Szél, de nemsokára életet adott két fiúnak-ikrek voltak, de teljesen különbözőek. Egyikük volt a Jó, a másikuk a Gonosz. A Jó úgy született, ahogyan mások. A Gonosz gyorsan, erőszakosan született, az anyja oldalán át furakodott át a világba, így megölte őt.
Az Égi Asszony eltemette a lányát, amelynek testéből csodás növények sarjadtak, a dohány, a kukorica, a bab és a tök. Ezek lettek a későbbiekben a Földön élő emberek legfontosabb növényei.
A Jó és a Gonosz hamarosan férfiúvá értek, és nevükhöz híven tevékenykedtek a világban. A Jó teremteni kezdett, növényeket, állatokat, gyógyfüveket, folyókat. A Gonosz megpróbálta tönkretenni bátyja művét, sebessé, rombolóvá változtatta a folyókat, és vándorköveket teremtett; mérgező növényeket, tüskéket kreált, betegségeket, szörnyeket küldött a világra. A Jó és a Gonosz örökösen harcoltak egymással, hogy túlszárnyalják egymás alkotását, de a Gonosz sosem tudta legyőzni a Jót. Végül a Jó megalkotta az embereket, hogy élvezni tudják munkája gyümölcsét. Így kezdődött minden.