2007. augusztus 9., csütörtök

Esténként futni vagy biciklizni szoktam. Hihetetlen jót tesz az agyamban nyüzsgő gondolatoknak az az óra szabadság, friss levegő, mozgás, és fizikai megterhelés..Kiürül belőlem minden, megtelik szabadsággal, a testem elfárad,de nagyon rugalmassá és hálássá válik..szeretem ezt az érzést..tegnap megálltam a futópályán és néztem a csillagokat..és mint máskor is, megállapítottam, hogy a Göncölszekér máshol van, mint Magyarországon..és az a kevés ismerős csillagkép, amit otthon olyan biztosan fel tudok fedezni az égen, itt ismeretlen..és ez mindig elszomorít..
Vajas Gabi gimnazista korunkban elnevezett rólam egy csillagot az égen..most mondta el, és nagyon meghatott..eszembe jutott akkor este, és annak a paradoxona is, hogy most "magamat" sem találom ezen a nagy amerikai égen..
És újra felötlött bennem a régi gondolat:
Csak égboltot vált, de nem lelket az, aki áthajózik a tengeren.
De azért köszi, Gabi, hogy halhatatlanná tettél:-)

Nincsenek megjegyzések: