Sokat gondolkoztam azon, hogy eredetileg egy családi blogot kezdtem írni, de mostanra "kinőtte magát" valami mássá..
Szerintem egy emberben több birodalom van- mások tudathasadásnak hívják:-))))-, így a Csarodaialligátor kicsit levált az én anyai énemről..
Ezért elhatároztam, hogy létrehozok egy másik blogot, a gyerekeknek..leginkább a magam gyerkőceinek, de remélem, sikerül gazdagítani valami olyannal is, ami nem "csak" Róluk szól- hanem Nektek is..
Néhány képet felteszek ide is, a kedvenceket..
De a gyerek-galéria és remélhetőleg gyereksztorik és egyéb dolgok itt lesznek ezentúl olvashatók-láthatók.
A Csarodaialligátor pedig egy másik birodalom, ami -köztünk legyen szólva- már magam sem tudom, miről szól:-))..
Gyerek-témához pedig egy kedvenc:
Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.
Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok
el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná
tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
(Kahlil Gibran)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
2008. március 4., kedd
2008. február 5., kedd
2008. január 30., szerda
2007. december 30., vasárnap
Karácsony
Néhány fénykép a gyerekekről..Mindig megható látni őket, ahogyan tiszta szívvel tudnak örülni, csodát, angyalt várni karácsonykor..Azt hiszem, az a legnagyobb bajunk, nekünk, "felnőtteknek", hogy csukott szemmel megyünk el a csodák mellett..
Amióta anyuka vagyok, azóta érzékelem azt, mit jelent háttérországként megteremteni ezeknek a kis emberkéknek a lelki nyugalmát, megőrizni a tisztaságukat, ünneppé varázsolni a hétköznapokat.
Amióta anyuka vagyok, azóta érzékelem azt, mit jelent háttérországként megteremteni ezeknek a kis emberkéknek a lelki nyugalmát, megőrizni a tisztaságukat, ünneppé varázsolni a hétköznapokat.
2007. december 25., kedd
2007. december 21., péntek
Elfek
Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek ezzel a kis filmmel:)!!!!
http://www.elfyourself.com/?id=1634561516
http://www.elfyourself.com/?id=1634561516
2007. december 18., kedd
Szellemtánc
2007. december 15., szombat
Anna poénjai
Ma elmentünk vásárolni egy amolyan hippiboltba- régóta szeretnék ugyanis egy Dr. Martens 20 lyukú, térdig érő, sokfűzős csizmát. (végül online- rendelés lett belőle) Anna hosszasan elidőzött a nyakláncok forgatagában, végül kikötött egy kis kereszt alakú medál mellett. Nézegette, forgatta, majd megszólalt:
-Jééé, szöges templom...
Nem kell hosszasan taglalnom, mit gondolok a TV-nézésről..Anna két éves koráig csak kikapcsolt állapotban látott TV-t, most, 4 évesen hébe-hóba megengedek egy-egy rajzfilmet..Szőrös szívűként az édességfalást is korlátozom, ha eszik, többnyire biocsokit, vagy házi sütit, mézzel...khm...néhanapján engedek a bűnnek...
A minap Anna kitalálta, hogy ő tulajdonképp Anya (azaz én), Abigél a nagyobbik lánya, (azaz ő, Anna) és a plüssmajma a kisebbik lánya (azaz Abigél).
És vacsoránál belefogott egy monológba:
"-Én nem engedem ám, hogy a gyerekeim édességet egyenek..de ők nem szeretik annyira a gyümölcsöt, pedig az egészséges. Ha elmegyek angolórára,vagy rajzolni, az apjuk állandóan csokit ad nekik..szörnyű..és TV-t is néznek..én ezt nem engedem.."
:-)))) tehát már tudom, mi történik a távollétemben...
Egy tavaly karácsonyi poén:
Idióta, nyakatekert amerikai giccsparádé: maci alakú diótörő figura. Anna nézte, nézte a polcon, majd megszólalt:
"-Nahát...macis katonatörő..."
-Jééé, szöges templom...
Nem kell hosszasan taglalnom, mit gondolok a TV-nézésről..Anna két éves koráig csak kikapcsolt állapotban látott TV-t, most, 4 évesen hébe-hóba megengedek egy-egy rajzfilmet..Szőrös szívűként az édességfalást is korlátozom, ha eszik, többnyire biocsokit, vagy házi sütit, mézzel...khm...néhanapján engedek a bűnnek...
A minap Anna kitalálta, hogy ő tulajdonképp Anya (azaz én), Abigél a nagyobbik lánya, (azaz ő, Anna) és a plüssmajma a kisebbik lánya (azaz Abigél).
És vacsoránál belefogott egy monológba:
"-Én nem engedem ám, hogy a gyerekeim édességet egyenek..de ők nem szeretik annyira a gyümölcsöt, pedig az egészséges. Ha elmegyek angolórára,vagy rajzolni, az apjuk állandóan csokit ad nekik..szörnyű..és TV-t is néznek..én ezt nem engedem.."
:-)))) tehát már tudom, mi történik a távollétemben...
Egy tavaly karácsonyi poén:
Idióta, nyakatekert amerikai giccsparádé: maci alakú diótörő figura. Anna nézte, nézte a polcon, majd megszólalt:
"-Nahát...macis katonatörő..."
2007. december 1., szombat
mmmmmmmmmmm..forró csoki!
Édesanya örömére szigorúan bioalapanyagokból, méz, biokakaó és szójatej felhasználásával...huhhhhh...már látom, kamaszkorban miket fognak a fejemhez vágni a gyerekeim..
"te soha nem adtál nekem egy normális, egészségtelen, színezékkel, ízfokozóval teli nátriumglutamátos, guargumis ételt sem! Nooooooormális vagy te egyáltalán????"
És ehhez hasonlók...
Nem, nem vagyok normális.
2007. november 3., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




