A fény harcosa...

..nem kezdi újra meg újra előlről ugyanazt a harcot- főleg, ha régóta nem történik sem előretörés, sem visszavonulás.

Ha a harc megreked egy stádiumban, megérti, hogy le kell ülnie az ellenféllel, és fegyverszünetet kell kötnie vele: eleget forgatták a kardot, most meg kell próbálniuk megérteni egymást.

Ez a lépés méltóságteljes és nem gyáva. Ha az erők egyensúlyba kerülnek, stratégiát kell váltani.

Miután a harcosok békét kötöttek, hazatérnek. Nem kell bizonyítaniuk senkinek semmit: Megvívták a Jó Harcot, és megőrizték a hitüket. MIndeketten tettek enegedményeket a a másiknak, ezzel elsajátították a tárgyalás művészetét.

(Paulo Coelho)

Cseroki ima

Az Élet útján haladok
félve esőtől, széltől,
áldj meg engem, Nagy Szellem,
hogy utamon mindvégig emberként mehessek végig.

(bocsánat, lehet, hogy túl nyers a fordítás)

:)

Ma-cu remetekunyhójában élt a Heng-hegyen, és éjt-nap belemerült az elmélkedésbe. Fel se nézett, amikor Huaj-zsang mester meglátogatta.
– Miért elmélkedsz? – kérdezte a mester.
– Hogy Buddha legyek – felelte Ma-cu.
Huaj-zsang felvett egy téglát, s az ajtó előtt csiszolni kezdte egy kövön.
– Mit csinálsz?
– Tükröt csiszolok.
– Hiába csiszolod, attól nem lesz tükör a tégla!
– Hiába elmélkedsz, attól nem leszel Buddha! – vágott vissza Huaj-zsang.
– Akkor mit tegyek?
– Ha nem indul el az ökrös szekér, az ökörre kell suhintani vagy a szekérre?

(Terebess Gábor- Folyik a híd)

Jiddu Krishnamurti- Az érzés teljessége

"Mi az érzés? Olyan, mint a gondolat. Az érzés egy benyomás, egy érzékelés. Látok egy virágot, és azt mondom, tetszik, vagy nem tetszik. A tetszést vagy nemtetszést a gondolatom befolyásolja, az pedig nem más, mint elraktározott emlékek válasza. Azt mondom tehát, tetszik vagy nem tetszik ez a virág, szeretem vagy nem szeretem ezt az érzést...Ezek szerint a szeretethez kapcsolódik az érzés? Az érzés nyilvánvalóan tetszés vagy nemtetszés, jó vagy rossz, kellemes íz és más hasonlók érzékelése. Megfigyeltük-e már utcánkat, életmódunkat, viselkedési és beszélgetési szokásainkat? És megfigyeltük-e már a szenteket akikhez imádkozunk? Számukra a szenvedélyt a szex jelenti, ezért úgy tagadják meg a szenvedélyt és a szépséget, hogy félretaszítják. Az érzékeléssel együtt félreteszik a szeretetet is, mivel azt állítják, az érzékelés bilincsbe ver. Azt hirdetik, hogy a szex és a vágy rabszolgái leszünk, ha nem töröljük ki ezeket magunkból. Amikor nem csak részben, hanem egészen megismerjük az érzés teljességét, akkor tudjuk meg, mi a szeretet. Amikor észrevesszük egy fa szépségét, egy mosoly bájosságát, amikor felfigyelünk a házak mögött lemenő napra- és mindezt a maga teljességében látjuk-, akkor ébredünk majd rá, mi a szeretet."

Forrás: J.Krishnamurti-Az Élet könyve

Gondolatok Anyák Napján

Próbálom "leállítani" magam, és nem folyton indiánokról írni, de nehéz lesz. Néhány gondolat jutott az eszembe az előző teremtéstörténettel kapcsolatosan, de ennek már vajmi kevés köze van az indiánokhoz..legyen inkább Anyák Napi gondolat..

Néhányszor a pow wow ideje alatt abbamaradt az éneklés, tánc és dobolás, és néhány öreg indián mesélni kezdett a meséikről, a régesrégi hitvilágukról. Fura volt, mikrofont látni egy tollruhás ember kezében- de hát ez már egy új kultúra a régi csontjain.
Recsegő, reszkető hangon beszélt az öreg, mesélni kezdett arról, hogyan is keletkezett a világ, és mivégre. Aztán egy pillanatra megállt, és jelentőségteljesen végignézett a gyöngyös, sallangos ruhába öltözött asszonyokon, majd folytatta mondókáját. "Ugye tudják, hogy a mi hitünk szerint az Istenek először az asszonyt teremtették? Belőle indul ki minden élet, ezért övezzük különös tisztelettel az asszonyainkat"..
Valahol olvastam, hogy az indiánoknál a férfi testesítette meg a maszkulin erőt, bátorságot, aktivitást, az asszony pedig a szellemit. Szerintem ez olyan szép, mert egyszerre mindkét nem a maga lényegében bontakozhatott ki.
Az inkák Pachamamát, a Földanyát hatalmas tisztelettel övezték, hiszen belőle sarjadt ki az élet, belőle van minden.
Fura, egyszer csak ez a szép egyensúly elkezdett billegni, felborulni, férfiuralommá válni, majd jöttek a harcos feministák, ez sem volt jobb, most pedig a nők furán billegnek egyik oldalról a másikra. Szinglik, kosztümbe bújt maszkulin karrieristák, gyerek-munka-önérvényesítés malmában örlődő túlhajszolt anyák,jajjajj..

Néha magam sem tudom, mi a jó, hol a balansz. Egy Popper-könyvben olvastam egy kis anekdotát egy tündöklően tehetséges zenészről. Húszas éveiben férjhez ment, gyerekeket szült. Majd, mivel jó anya szeretett volna lenni, egyre kevesebb fellépést vállalt, minek következtében egy idő után már csak apró vidéki kultúrházakban lépett fel. A gyerek-hivatás malmában felörlődött végül a házassága is, ő maga pedig így fogalmazta meg kudarcait: "Ez lett belőlem. Csapnivaló zenész lettem, rossz feleség és anya." No, hol a balansz?

Nem tudom, mi a gyógyszer, de azt is látom, mennyi zűrzavar van a világban, mennyire jó lenne valami ösztönös "tudás" a világ dolgairól a folytonos értelmi-anyagias helyett.

Szabó Judit így ír Sophia című könyvében a női energiákról:
"Az légy, aki vagy! Ebben foglalhatjuk össze a Nagy Ősanya spirituális tanítását..Amikor életünk válságba kerül, és egy kietlen sivatagban érezzük magunkat, ahol nem látjuk a kifelé vezető utat, akkor befelé figyeljünk..Mindannyiunknak sokféle álarca van, ami mind idegen valódi egyéniségünktől, de ezt csak akkor vesszük észre, amikor már levetettük őket. Addig abban az illúzióban éltünk, hogy ez a szépen kifestett kép én vagyok. Az élet nagy válságai megtanítanak arra, kik is vagyunk valójában. Az őszinteség sokszor fáj, de nagy gyógyító ereje van. Úgy érzem, ez az érték fájdalmasan hiányzik a mai világból."

No, hát..ideje visszahozni..Boldog Anyák Napját!

Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök verse

„Nem érdekel, miből élsz.
Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.

Nem érdekel, hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.

Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképpen megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk az emberi mivoltunk korlátaira.

Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz.
Hogy elviseled-e a csalódás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ez által megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy tudod-e, Isten jelenlétéből meríted életed.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!

Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van.
Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van.

Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg.

Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál."

-itt találtam

Gondolkodjunk! Választ kérek:-))) !!!

Hsziang-jen azt mondta:

- Valaki ezer láb mély szakadék fölött kinyúló faágra kötelet köt, és fogával ráakaszkodva lóg. Most valaki arra jön, és azt kérdezi: „Mi volt az értelme annak, hogy Bodhidharma Indiából Kínába jött?”

- Ha az ember válaszol, száját ki kell nyitnia, a kötelet elereszti, és a mélységbe zuhan. Ha nem válaszol, a legfontosabb kérdéssel szemben közömbös. Mit tennél a helyében?

Hezitálóknak

"-Megmondanád nekem, hogy melyik úton menjek?
-Ez nagymértékben attól függ, hogy hova akarsz menni-mondta a macska.
-Hát, tulajdonképpen mindegy- mondta Alice.
-Akkor az is mindegy, hogy melyik úton mész tovább- mondta a macska."

(Lewis Caroll- Alice Csodaországban)

...csak hogy könnyebb legyen:-))

Indiánok és boldogság

"Mennyire vagyok boldog?

Számunkra ez a legfontosabb kérdés az életben.

Egy indiánnak nem attól függ a boldogsága, mennyit keres vagy milyen társadalmi funkcióban van, hanem egyes-egyedül attól, hogy milyen boldognak érzi magát."

Beryl Bue Spruce, Pueblo indián asszony

Nos, akkor, a szellemi fejlődés felé haladt ez az ország, amikor leigázta az "egyszerű" embereket, és épített ide felhőkarcolót, s vált a világ vezető nagyhatalmává? Nem veszítették el az emberek a pénz utáni őrült hajszában az egyszerű dolgok szeretetét, és annak képességét, hogy a külső, tárgyi valóságtól függetlenítve értékelni tudják saját, belső állapotukat, megélni, érezni, átélni TUDJANAK, csak úgy, ösztönösen, nem a modern pszichológia tanácsait követve?
Hogy a lelkük hangjait ne nyomják el elektromos ketyerék zajával, kipufogó durrogásával, dübörgő zenével, és még sorolhatnám az önámítás eszközeit?
..és mindez túlmutat Amerikán..
De nem elmélkedem tovább, leég az ebéd:-))..Vissza a valóságba, indián testvéreim:-))..

Az élet általános farkasszabályai

1. Táplálkozz
2. Pihenj
3.Közben kószálj
4.Légy hűségesen kitartó
5.Szeresd a gyermekeket
6.Táncolj a holdfénynél
7.Hegyezd a füleidet
8.Figyelj a csontokra
9.Szerelmeskedj
10.Gyakran üvölts

(Clarissa Pinkola Estés- Farkasokkal futó asszonyok)

A pszichoanalitikus teraputa küszködőknek a 10.pontot ajánlja kezdésként.
ÜVÖLTS!!!! :-)))

Elvont vagy materialista?

Egy szerzetes a csan legfontosabb alapelvét tudakolta, de Csao-csou mester kimentette magát:
– Pisálni kell mennem – mondta. – Látod, még egy ilyen kis dolgot is magam intézek el.

Terebess Gábor kommentárja:
„Az üzenetét megkaptam, miszerint egyenesen kell ülni a vécén, de én bizony ha szarok, akkor csak szarok és nem meditálok." (Részlet Pálos Istvánnak írt levelemből, 1975. február 12.)

Gondolataim a barátságról

Sokat gondolkoztam, mit írjak, írjak-e egyáltalán a blogra a barátságról.(amolyan néptanító-módra hangoznék, pedig asszem ez elég távol áll tőlem)
Tulajdonképpen azért csináltam ezt az oldalt, mert a barátaimnak, rokonaimnak akartam valamiféle életjelet küldeni magunkról. Nem vagyok egy nagy levélíró- mert nem tudok hétköznapi dolgokról írni, hosszasan, mindenkinek, nem szeretek negatívumokról sem beszámolni, küzdelmekről. Elkezdtem hát feltölteni a képeinket, élményeinket ide, azokat a pozitív pillanatokat, amelyeket az ember csak a barátaival oszt meg- ha vannak, ha mellette vannak. Valahogy virtuálisan így próbáltam Veletek kapcsolatban maradni. Persze semmi sem pótolja a személyes találkozásokat,beszélgetéseket, a személyes hangvételű leveleket..
És hogy mit jelent számomra a barátság? Ma rengeteget gondolkoztam róla. Az ember a rokonait nem válogathatja meg, őket "készen kapja" és szereti, elfogadja és törődik velük..a barátait már maga választja, és nem azért marad mellettük, mert vérségi vagy más érdekkapcsolat összefűzi őket, hanem azért, mert teljesen önzetlenül tud adni és kapni..nincs szükség magyarázatokra, nincs szükség arra, hogy állandóan vibráló kapcsolatban legyenek..ha valaki a barátom, azzal évek múltán is fel tudom venni a fonalat, ott, ahol abbamaradt..nem vádolom, kérdezem, faggatom, őszintén adok magamból és őszintén örülök annak az időnek, amit egymással töltünk el, akkor is, ha kevésnek érzem. Tudok vele sírni és tudok vele örülni, de nem fontos minden könnyemről tudjon, és nem várom el, hogy minden öröméről értesítsen. Vannak mélypontok, amikor úgy érzi az ember, hogy egy barátságnak vége..vagy újjászületik ilyenkor, vagy meghal..
Szerencsés vagyok, mert sok olyan emberrel találkoztam, akik adtak nekem magukból, és akkor is örülök, ha ők csak hébe-hóba jelentkeznek vagy kapcsolódnak bele az életembe. A kapcsolatunk minőségét nem hiszem, hogy az együtt eltöltött idő mértéke vagy a levelek száma befolyásolná.
Végezetül köszönöm a rokonaimnak, hogy elviselnek olyannak, amilyen vagyok (mert nincs is más választásuk szegényeknek:-)), és a barátaimnak, hogy úgy szeretnek, amilyen vagyok.

Egy idézet pedig Kahlil Gibran-tól (A próféta):

És egy ifjú ezt mondta: Beszélj nekünk a Barátságról.
És ő válaszolt, és ezt mondta:
A te barátod a válasz a szükségedre.
Ő a te földed, melyen szeretetet vetsz, és háládatosságot aratsz.
És ő a te asztalod és a te tűzhelyed.
Mert éhesen mégy hozzá, és békéért keresed fel őt.
Amikor barátod szól hozzád, saját elmédben nem félsz az "igen"-től,
s nem fojtod vissza a "nem"-et.
És amikor barátod hallgat, szíved akkor sem szűnik meg figyelni rá.
Mert a barátságban minden gondolat, minden vágy, minden remény szavak
nélkül születik, közös és kimondatlan örömmel.
Mikor barátodtól elválsz, nem bánkódol.
Mert amit benne legjobban szeretsz, a távollétében világosabbá válhat,
miként a hegymászó is jobban látja a hegyet a síkságról.
És ne légyen a barátságnak célja más, mint a lélek elmélyülése.
Mert a szeretet, ha egyébre is törekszik, mint önnön rejtelmének
felfedésére, nem szeretet immár, hanem kivetett háló, melyben csak a
silány akad fenn.
És ami benned a legjobb, légyen az a te barátodé.
Ha ismeri tengered apályait, hadd ismerje meg a dagályt is.
Mert mi a te barátod, ha csupán az unalom óráján keresed fel őt?
Keresd fel őt az élet óráján is.
Mert segíthet ő a szükségben, de ürességedet ki nem töltheti.
És a barátság édességében légyen nevetés és az örömök megosztása.
Mert az apró örömök harmatában a szív megtalálja hajnalát, és
felfrissül.

Szép napot!

- Hogyan lehetnék olyan nagy ember mint te?
- Miért akarsz nagy lenni? - kérdezte a Mester. - Embernek lenni is elég nagy teljesítmény.

(Anthony de Mello)

Földanyó

Sokat gondolkoztam azon, hogy eredetileg egy családi blogot kezdtem írni, de mostanra "kinőtte magát" valami mássá..
Szerintem egy emberben több birodalom van- mások tudathasadásnak hívják:-))))-, így a Csarodaialligátor kicsit levált az én anyai énemről..
Ezért elhatároztam, hogy létrehozok egy másik blogot, a gyerekeknek..leginkább a magam gyerkőceinek, de remélem, sikerül gazdagítani valami olyannal is, ami nem "csak" Róluk szól- hanem Nektek is..
Néhány képet felteszek ide is, a kedvenceket..
De a gyerek-galéria és remélhetőleg gyereksztorik és egyéb dolgok itt lesznek ezentúl olvashatók-láthatók.
A Csarodaialligátor pedig egy másik birodalom, ami -köztünk legyen szólva- már magam sem tudom, miről szól:-))..

Gyerek-témához pedig egy kedvenc:

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.
Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok
el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná
tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.

(Kahlil Gibran)

Utazások

Önmagad beutazása: a mindenség beutazása. A térbeli világ úgy
viszonylik a mindenséghez, mint egy ruhazseb az élő-testhez.
Éjjel, a csillagos ég alatt felfohászkodsz: Míly nagy a világ! De
ládd: egyetlen gondolatod a legtávolabbi égitesten is túl-fut pillanat
alatt.
Egy gondolattól a másikig végtelenül hosszabb az út, mint
csillagtól csillagig.
Az ember a teret végtelennek érzi, de valójában úgy szorong a
térben, mint egy börtönkamrában, melynek sem hossza, sem szélessége
nincs egy teljes lépés. Aki lényében a végtelen áramokig hatol, a
kamra falán kis rést ütött; aki személyiségét feloldotta, a kamra
falán akkora rést ütött, melyen már kifér.

(Weöres Sándor-A teljesség felé)

A szépségről- azaz miért utazik az ember? :-)

...a szépség nem szükséglet, hanem elragadtatás.
Nem szomjazó száj az, sem pedig üresen kinyújtott kéz,
hanem inkább lángoló szív és elbűvölt lélek.
Nem a kép, amelyet látni, sem pedig a dal, amit hallani szeretnétek,
hanem inkább olyan kép az, amelyet láttok, bár becsukjátok szemeiteket, és olyan dal, amelyet hallotok, bár bedugjátok füleiteket.
Nem a nedv ő a fa barázdás kérgén, se nem a szárny, amelyhez karom is tartozik,
inkább örök virágba borult kert az és szüntelenül szálldosó angyalsereg.
Orphalese népe, a szépség az élet, amikor az élet fölfedi szent arculatát.
De ti vagytok az élet és ti vagytok a fátyol is.
A szépség az örökkévalóság, amint egy tükörben önmagát szemléli.
De ti vagytok az örökkévalóság és ti vagytok a tükör is.

(Kahlil Gibran)

Mesa Verde-Colorado, Aztec Ruins-New Mexico

Már senki sem lepődik meg rajta, ha leírom, mennyire szeretem az indiánokat..Egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy tanulmányozni és megérteni tudjuk őket, megismerjük számtalan törzseiket, magunkévá tegyük kultúrájukat.
Természetesen Észak-Amerikában is az indiánok nyomába eredtünk- sajnos azonban itt meglehetősen megfogyatkoztak..Lehangoló és szomorú volt keresztülmenni a navajo rezervátumon, látni a bádogházakat, a kietlen pusztában élő embereket, megfosztva vallási, szent helyeiktől, méltóságuktól, egykori szabadságuktól, büszkeségüktől. Sajnos olvasmányaim is megerősítették ezt a rossz érzést, a mai indiánok nagy része munka és életcél nélkül teng-leng,vagy az alkohol rabjává válik..csak igen csekély részük őrzi a régi hagyományokat, és kevesen olvadtak be a lakosságba..a rezervátumokban élőknek pedig nagyon savanyú a szőlő..
Elsőként a Mesa Verdét látogattuk meg, Coloradoban. Szó szerinti jelentése "zöld asztal", utalva a hely természeti adottságaira. A kanyon sziklái között elég szédítő magasságban kis sziklavárosokat építettek a hajdanvolt anasazi indiánok (nem tudom, hogyan, tériszonyuk nem volt) hihetetlenül fejlett mérnöki és szervezőtehetséggel. Több tucat sziklaváros látható itt, némelyikhez fel is lehet mászni, csodálatosak.

Az azték város valójában nem azték, hanem szintén anasazi- csak korábban hitték, hogy aztékok lakták, innen a név-. Az építészeti stílus hasonló, pueblo-kis falucska-.
(ezek láthatóak az első néhány képen-
Jellegzetes épület a kiva, mely egy jókora kör alakú épület, itt zajlottak a közösségi összejövetelek, és valószínűleg a vallási szertartások.

Részletek néhány indián asszonytól:

Azt mondhatnánk, hogy a nem-indiánok vallása kívülről jött, mint Istenük, aki valahol ott fenn van az égben az ő Királyságával, s az emberek idelent megpróbálnak feljutni hozzá.
Az indiánok elgondolása szerint Te vagy az Isten. Az Isten Benned van, Ő a Te részed. És ez nálunk az Élet kezdete, a Teremtés pillanata. Ezt hordozzuk magunkban.

Vickie Downey, Tewa

Minden, amit cselekszünk, a mi Erdőnkhöz kapcsolódik.
Ha valaki meghal a közösségünkben, levágjuk a hajunkat, és beletesszük egy fába.
Régen a halva született gyermekeket egy fába temették.
Történetünket a Fák őrzik.
Egész vidékünk Szent.

Loretta Pascal, Lil'wat

Ha bizonyos dolgokat nem értünk, az még nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok nem léteznek.
Sok ember számára egyszerűen nem léteznek azok a dolgok, amiket nem értenek vagy nem ismernek.
Én azt mondom, sok minden lehetséges. Ha valamit nem ismerünk, az még nem jelenti azt, hogy az a valami nem is létezik. Egyszerűen csak nem ismerjük ezt az állapotot.

Cecília Mitchell, Mohawk

Immár öregasszony lett belőlem. A bivalyok s a feketefarkú őzek kihaltak, s a mi indián hagyományaink is csaknem kipusztultak. Néha magam is alig tudom elhinni, hogy valaha én is a hagyomány szerint éltem.
A kisfiam a Fehér Ember iskolájában nőtt fel. Tud könyvet olvasni. Van egy farmja, s állatai vannak. A mieink között ő a vezér, segít nekünk a Fehér Ember útját járni.
Az én fiam jó hozzám. Már nem földkunyhókban lakunk, hanem kéményes házban, s a fiam felesége tűzhelyen főz.
De én nem tudom elfelejteni a régi hagyományokat.
Nyáron gyakran felkelek napkeltekor, s kilopózkodom a kukoricaföldre. S ahogy ott kapálok a kukoricaföldön, énekelek a kukoricának, úgy mint gyerekkoromban. Senki sem törődik ma már a mi kukoricaföldjeinkkel.
Néha esténként ott üldögélek, s nézem a nagy Missourit. Ahogy lemegy a nap, lassan leszáll az alkony a víz felett. Az árnyakban úgy tűnik, mintha újra indián falunkat látnám, ahogy a földkunyhókból felfelé kavarogva száll a füst. S a folyó zúgásában hallom a harcosok kiáltásait s a kisgyermekek kacaját, ugyanúgy, mint régen. Csakhogy ez nem több egy öreg asszony álmánál. S megint csak árnyakat látok, s hallom a folyó zúgását. Peregnek a könnyeim. A mi indián életünk, tudom, örökre a múlté.

Waheenee, Hidatsa

Egy népet nem lehet leigázni addig, amíg asszonyaik szíve ellenáll.
De azután mindennek vége.
Mindegy, bármilyen bátrak is legyenek harcosaik, bármilyen erősek is legyenek fegyvereik.

Cheyenne szólás

Ha kicsit mélyebben akarsz tudni róla, olvasd el Hamvas Béla írását, oldalt a kedvencek között, Indián mese a címe.

Arches, Utah

Régi vágyam volt eljutni Utah államba, oda, ahol a kristálytiszta kék ég és a vörös sziklák megdöbbentő kontrasztja fogad. A valóság felülmúlja a fotókat.
A hatalmas homokkő sziklák, melyekbe az erózió arch-okat, azaz íveket vájt egyszerre lenyűgözőek és tekintélyt parancsolók. A nemzeti park hatalmas, újra szembesültem azzal, hogy a "nagy" fogalma eddig számomra teljsen mást jelentett..Perzselő nap, néhány Harley-s társaság, öregek, fiatalok, túrázók, nap-illat, sivatag, kaktuszok, csend, nagy,nagy csend..ilyen az Arches.

Az ég és föld nem emberi:
néki a dolgok, mint szalma-kutyák.
A bölcs ember sem emberi:
néki a dolgok, mint szalma-kutyák.
Az ég és föld közötti tér,
akár a fujtató,
üres és nem szakad be,
mozog és egyre több száll belőle:
kell rá szó, ezernyi;
jobb némán befelé figyelni.

(Tao Te King)

Valentin-nap - szeretet

Egy tudományos felmérés részeként kutatók megkérdeztek néhány 4 és 8 év közti gyermeket arról, hogy szerintük mi a szeretet. A kérdésekre adott válaszok mélysége és komolysága sok esetben a kérdezoket is meglepte.

"Amikor nagyinak begyulladtak az izületei, nem tudott már elorehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is izületgyulladása van. Ez a szeretet."
Rebeka - 8 éves

"Amikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved. Valahol érzed, hogy az o szájában biztonságban van a neved."
Zsolti - 4 éves

"A szeretet az, amikor egy lány bekölnizi magát, a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát, aztán elindulnak, hogy szagolgassák egymást."
Karesz - 5 éves

"A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül, hogy te kérnél az övébol."
Kriszti - 6 éves

"Szeretet az, ami megnevettet, amikor fáradt vagy."
Teri - 4 éves

"A szeretet az, amikor anyu kávét foz apának, de belekortyol mielott odaadná neki, csak a biztonság kedvéért, hogy ellenorizze, hogy biztosan finom-e."
Dani - 7 éves

"A szeretet az, amikor két ember állandóan csókolózik. Amikor pedig már belefáradtak a csókolózásba, még akkor is együtt akarnak maradni és beszélgetnek. Apa és anya ilyenek. Szerintem gusztustalan, amikor csókolóznak."
Emília - 8 éves

"A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani."
Robi - 7 éves

"Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezd, akit utálsz."
Nikolett - 6 éves

"A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre o ezután minden nap csak azt hordja majd."
Nóri - 7 éves

"A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást."
Tomi - 6 éves

"A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon és nagyon féltem. Odanéztem a közönségre, és apu ott mosolygott és integetett. Csak o mosolygott. Ezután már nem féltem."
Csilla - 8 éves

"A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit mielott elalszom."
Klári - 6 éves

"A szeretet az, amikor anyu a legfinomabb csirkehúst odaadja apunak."
Eszter - 5 éves

"A szeretet az, amikor apa izzadt és büdös, de anya akkor is azt mondja neki, hogy sokkal helyesebb, mint Robert Redford."
Krisztián - 7 éves

"A szeretet az, amikor a kutyusom megnyalja az arcom akkor is, ha egész nap nem foglalkoztam vele."
Marika- 4 éves

"Tudom, hogy a novérem szeret engem. Onnan tudom, mert nekem adja az összes régi ruháját, és emiatt neki el kell mennie, majd újakat venni."
Laura - 4 éves

"Amikor szeretsz valakit, akkor sokat pislogsz, és apró csillagocskák jönnek ki beloled."
Judit - 7 éves

"A szeretet az, amikor anyu látja aput a mosdóban és szerinte apu nem is gusztustalan."
Márk - 6 éves

"Ha nem gondolod komolyan, akkor nem is kéne kimondanod, hogy szeretlek. De ha komolyan gondolod, akkor szerintem sokszor ki kell mondani. Az emberek hamar elfelejtik."
Júlia - 8 éves

Leo Buscagliót a híres írót, egyszer felkérték, hogy legyen zsurije egy olyan versenynek, amely a leggondoskodóbb gyermeki díj várományosát kereste.
A gyoztes egy négy éves kisfiú volt, akinek a szomszédjában élt egy nemrégiben megözvegyült idos férfi. Egyszer, amint a kisfiú meglátta a síró öregembert, besétált a kertbe, odabújt az idos ember ölébe és csak ücsörgött szótlanul. Késobb, amikor az anyja megkérdezte a fiút, hogy mit is csinált ott valójában, a gyermek ezt felelte: "Semmit, csak segítettem neki sírni."

Hogyan ne fázzunk télen?

Itt egy zen koan..itt nagyon hideg van hetek óta, szükség van rá.


Egy szerzetes azt kérdezte:
- Hogyan menekülhetnénk a hidegtől és a melegtől,
- Miért nem mentek oda, ahol nincs se hideg, se meleg? - válaszolt Tozan.
- Van olyan hely?
- Mikor hideg van, legyen benned is hideg,
mikor meleg van, legyen benned is meleg. - jegyezte meg a Mester.

Itt van hozzá egy magyarázat:-)

A meleg és a hideg a kényelmetlenséget, az élet nehézségeit jelentik. Ha valaki nehézségek előtt áll, mit tesz? Elmenekül? Az élet problémái elől gyakran nem lehet elmenekülni.
A Zen azt mondja: Legyenek nehézségeid!
Ha forróság van, ne kiabálj: Jaj, forróság van, mit csináljak? Ahelyett hogy panaszkodsz, vagy menekülni próbálsz, légy forró Te is!
Bármi történik, ha teljesen azonosulunk vele, győztesek leszünk győzelem nélkül is.