2008. június 7., szombat

Még nem írtam San Antonióról

Texas egyik legnagyobb városa San Antonio(nem tudom, melyik a legnagyobb, nagybátyám mestere a méreteknek..mellesleg ez a része nem is érdekel).
Célállomásunk ez a (számomra) kedves város volt- főként azért, mert itt él a nagybátyám. Külön hálás vagyok ezért neki, hogy lakhelyül nem pl. Dallast választotta, vagy Cincinatti-t- ugyanis nagy Ámerikában ez a város lett a szívem csücske, itt éreztem magam a leginkább "otthon", vagy legalábbis komfortosan.
Valószínűleg közrejátszott ebben a város erősen mediterrán jellege, a spanyol- mexikói hatás, a klíma (mondjuk a magas páratartalom nem..), a csodálatos, buja, trópusi növényzet, az emberek nyitottsága, és a szokatlanul ÉLŐ városiasság.
Az amerikai városokban mindig éreztem valami elidegenítőt, beton, felhőkarcolók, üvegpaloták, kicsi belváros, autós közlekedés..az igazán nagyvárosokat leszámítva nem pezsegnek, élnek, sétálnak az emberek az utcán, nem tudsz embereket "figyelni" egy kiülős kávéházban ülve, mint például Olaszországban. Nem veszekednek az utcán, nem ugrálnak, hullahoppkarikáznak gyerekek, nem esznek, alszanak a padokon ülve az öregek, nem andalognak a fiatalok, nem sakkoznak, kártyáznak a kiskocsma teraszán a férfiak. Nekem ez hiányzott.
Persze, legyek vérbeli jó európai is, és mondjam fennhangon: hiányoztak a régesrégi épületek, a történelem..nem, az sokkal kevésbé hiányzott, bár kétségtelen, hogy olyan helyeken, ahol az emberek évszázadok óta élnek, beleivódnak a falakba a történetek, az is pezseg a levegőben, ami már nincs.
No, de San Antonio magasztalását folytatva..hogy ne kanyarodjak el már megint..ITT volt élet..jójó, történelem is, ezt alant írtam is..
Ebben a városban minden lüktetett, és ezt valahogy olyan jó érzés volt látni és tapasztalni..igen, a spanyol-barokk erőd tetszett a legjobban..igen, a mexikói zenészek, boltok, emberek..igen, a színek, a növények, a dalok..
Pedig itt is voltak felhőkarcolók, meg beton is.
Alant a képeken- az egyik legszebb sétány, a Riverwalk, folyómenti éttermekkel, hajókkal.
A Hemisphere- kilátótorony és előtte egy vízesés-park.
Megtudhatjátok, mit lehet készíteni üres kólásdobozokból (már aki iszik ilyen gusztustalanulegészségtelenborzadványokat), láthatjátok a híres tulai tolték harcos szobrának másolatát a torony előterében terpeszkedve, meg néhány sztárfotót rólunk. A hasam nagy, azt ne nézzétek!

..és folyt.köv..

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

folytasd!!! kilinkeltelek. nagyon szeretlek olvasni! :)

pihe

Noémi írta...

köszönöm! ;)