Thanksgiving- Hálaadás

Rájöttem, hogy erről az ünnepről még nem írtam. Képek egyelőre nincsenek, Anna óvodai buliján készült néhány, ha feltöltöm őket, akkor mellékelem.
Az egyik legnagyobb amerikai ünnep. Annak állít emléket, hogy annak idején az első éhező telepeseket hogyan kímélték meg az éhhaláltól a vendéglátó és bőkezű indiánok..sajnos, az ünnep során nem emlékeznek meg arról, hogy ugyanőket milyen véresen pusztították ki, hogyan fosztották meg földjeiktől, élő hagyományaiktól, szabadságuktól, hogyan szorították rezervátumokba a még életben maradtakat..
Az ünnep egyébként egy kicsit amolyan őszi-szüret-ünnep is, a hagyományok valószínűleg a Mabonig nyúlnak vissza.
Tetszik, hogy egyfajta keretet ad az évnek, hálát adva mindazért, ami van..természetesen mindez leginkább a bőkezű ősszel hozható összefüggésbe- ahogyan ezt őseink is érezték, ünnepelték. Örömtüzek, áldozatok ugyan nincsenek, mégis, valahogy egy kicsit pogány szertartásossággal közelednek a Hálaadáshoz..és ennek a varázsa vitathatatlan.
A hagyományos amerikai hálaadás-napi vacsi természetesen a hatalmas sült pulyka- állítom, azért olyan nagyok a sütők, hogy emez beférjen-, a krumplipüré, valamilyen stuffing, vagyis töltelékféle, amely a pulyka belsejébe kerül többnyire, amolyan csőben sült zöldbabféleség, kukorica, cranberry- szósz- emez olyan ízű, mint amilyen a The Cranberries zenekar énekesnőjének hangja- fanyar, édes és egyedülálló-, és még néhány jellegzetesség, kinél mi- lehet tökpuding, vagy töktorta, almatorta, pecantorta (emez egy dióféleség), almaszósz,stb.
Mi tradicionálisan Andiéknál ültük a Hálaadás-napi vacsit..és valószínűleg utoljára..merthogy jövőre már október 23-at fogunk ünnepelni Magyarországon kokárdával és gulyáslevessel.
Nagy hagyománya van ilyenkor a pénzköltésnek is errefelé..nem mintha az év egyéb időszakaiban nem lódulnának a boltba az emberek..de ilyenkor különösen..Hálaadás napja utáni péntek neve Black Friday, ilyenkor a legtöbb nagy bolt extra nyitvatartással ünnepel, hajnaltól éjfélig, és természetesen hatalmas akciókkal.
Az emberek pedig, mintegy bódultan vásárolnak, és vásárolnak, és vásárolnak.
Anna óvodája is készült egy kis műsorral és ebéddel, nagyon aranyosak voltak az indiánnak öltözött gyerkőcök. (valószínűleg mi voltunk az éhező telepesek, merthogy a gyerekek készítették el nekünk az ebédet. ) Szerencsére ezek után nem irtottuk ki a csemetéinket, inkább anyai büszkeségtől részegen fényképeztünk és tapsoltunk nekik.
Tudom, milyen szörnyeteg vagyok, de nagyon szeretem az indián kultúrát, és mindig elszomorít, hogy ezek az egykor annyira büszke és szabad emberek szinte eltűntek a világból..azaz..Mexikóban és Dél- Amerikában még fellelni őket..de sajnos az Észak- amerikai fajoknak már csak a legendái élnek..