Az inkákról és az inka múmiákról

Az ősi Peruban több tucat fejlett indián kultúra alakult ki. A legismertebbek a Chavín, Chimu, Paracas, MOche, Nazca, Huari-kultúrák. Maga az ország sokkal kiterjedtebb volt, mint a mai Peru, északon egészen Ecuadorig, délen Chiléig nyúlt le.
Ezekről a kultúrákról csak nagyon hézagos ismeretekkel rendelkezünk, mivel nem ismerték az írást, másrészt pedig a spanyol hódítók hatlmas pusztításokat végeztek, az értékesebb tárgyakat kivitték az országból, vagy elpusztították. Pedig már az a kevés megmaradt emlék is hatalmas gazdagságról és kiterjedt vallási kultúráról árulkodik.
Az indiánok hatalmas piramisokat emeltek isteneik tiszteletére, ezek nem álltak messze az egyiptomi piramisoktól, ami a méretüket tekinti.
Hasonlóképp az egyiptomi kultúrához, ők is igyekeztek megóvni uralkodóik testét haláluk után.
A régészek számtalan múmiatemetőt tártak fel, ezek közül az egyik legismertebb a Paracas kultúra múmiatemetője. (i.e.600-200) Jellegzetes, hogy ezek a halottak felhúzott lábbal "ültek" a sírokban, lapos kosarakban, több réteg szövetbe pólyálva.A legtöbb holtat gyantával vonták be és tűz fölött megszárították.
A temető másik részében a halottak nem sírokban, hanem föld alatti házakban nyugodtak , ezért ezt a területet a Holtak Városának nevezik. A múmiákat ún. mantóba takarták, amelyek művészi gonddal elkészített szövött takarók voltak. Nemcsak ruhák, de használati tárgyak, ékszerek, szerszámok, kisebb háziállatok is voltak a múmiák mellé temetve, hogy a halál után is biztosítsák jólétüket.
1870 körül egy vasúti építés során bukkanatk a világ legnagyobb múmiatemetőjére, az ancóni sírmezőre. Sajnos, a sírrablók kétségbeejtően kifosztották az említett területet. Az itt található 40 ezer!!! múmia és a körülöttük talált használati tárgyak még ma is rengeteg meglepetést tartogatnak. Valószínűleg az ancóni temető több évszázad történelmébe nyújt betekintést, a kutatók szerint legalább 900 év keresztmetszete..
Az inka szó eredetileg a király személyére vonatkozott, olyan rangot jelőlő szó volt, melyet mindig kitettek az uralkodó neve elé. Ma az inka királyok népét nevezzük inkának.
Ez a nép időben a legutolsó volt a dél-amerikai indián kultúrák között, az ő eltűnésükkel ér véget az ősi perui kultúra.
Senki sem tudja, honnan jöttek az inkák, becslések szerint 1200 körüli időkből valók. Ekkor telepedtek le a Cuscói- fennsíkra. A 15. században kerültek a világtörténelem középpontjába, ekkor alig 50 év alatt Ecuadortól és Bolíviától kezdve egészen Chiléig az egész Andok vidékét meghódították, Pachachuti Inca és Topa Inca királyok vezetésével. Beolvasztva és legyőzve a többi indián kultúrát, megalapították az első nagy indián birodalmat.
Az új állam fővárosa Cusco lett.
Grandiózus építkezésekbe kezdtek. A királyokat, akárcsak az egyiptomi fáraókat, a nép a Napisten fiaiéknt tisztelte.
Amikor a spanyolok 1532-35-ben leigázták őket, megdöbbentő gazdagságra bukkantak még a legelhagyatottabb vidékeken is.
Az ókori egyiptomiakhoz hasonlóan az ősi inkák is hittek a halál utáni életben, ezért a halottak testét tartósították.
Ám amíg Egyiptomban a múmiák zárt sírban feküdtek, az inka halottakat a saját környezetükben hagyták, és úgy bántak velük, mintha még élnének. Az elhunyt králynak pl. egész udvartartása megmaradt, kik úgy szolgálták őt, mintha élne. Edényeihez, kincseihez senki sem nyúlhatott. Hogy meglegyen az "élethez" szükséges fedezete, utódjának kellett gondoskodnia a halott bevételeiről.
Az egész nap üldögélő múmia egy napja úgy telt, hogy szolgák egész hada leste a kívánságait. A halott mellé egy nemesi származású párt rendeltek, és amit ők akartak, azt a halott akaratának tekintették. Így a halott evett, ivott, vendégségbe járt, úgy, mint bárki más. A trónusokon ülő királyoknak ugynaz a tisztelet járt ki, mint az élőknek.
Az inkvizíció sajnos a legtöbb múmiát elpusztította, így valódinak kikiáltott inka múmiát még nem találtak.
Azt feltételezik azonban, hogy az inkák számos múmiát elrejtettek, így megvan a valószínűsége, hogy az Andokban kószálók bármikor rábukkanhatnak egy-egy inka múmiára.
Talán épp mi:-)))