Földanyó

Sokat gondolkoztam azon, hogy eredetileg egy családi blogot kezdtem írni, de mostanra "kinőtte magát" valami mássá..
Szerintem egy emberben több birodalom van- mások tudathasadásnak hívják:-))))-, így a Csarodaialligátor kicsit levált az én anyai énemről..
Ezért elhatároztam, hogy létrehozok egy másik blogot, a gyerekeknek..leginkább a magam gyerkőceinek, de remélem, sikerül gazdagítani valami olyannal is, ami nem "csak" Róluk szól- hanem Nektek is..
Néhány képet felteszek ide is, a kedvenceket..
De a gyerek-galéria és remélhetőleg gyereksztorik és egyéb dolgok itt lesznek ezentúl olvashatók-láthatók.
A Csarodaialligátor pedig egy másik birodalom, ami -köztünk legyen szólva- már magam sem tudom, miről szól:-))..

Gyerek-témához pedig egy kedvenc:

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.
Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok
el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná
tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.

(Kahlil Gibran)